Globális felmelegedés égő föld

A globális felmelegedés hatásai a civilizációra

Régóta foglalkoztat a globális felmelegedés témája. Most volt egy kis szabadidőm. Részletesebben utána olvastam a globális felmelegedés hatásainak, majd kihasználva a nagy meleg okozta “szobafogságot”, írtam a globális felmelegedésről egy A-Z-ig összefoglaló bejegyzéssorozatot. A globális felmelegedés hatásai a civilizációra című blogbejegyzés bemutatja, hogy a milyen hatással lesz globális felmelegedés a Föld élővilágára és az emberi társadalmakra. A leírás Celsius fokonként osztja fel a történéseket. A bejegyzés végén zárásként adok pár tippet, hogy Te is tehess a globális felmelegedés ellen.

Az átlaghőmérséklet 0.5 és 1 fok közötti növekedése

Még abban az esetben is, ha az üvegház hatású gázok kibocsátását ma éjjel teljesen megszüntetjük, az atmoszférában található gázok hatására a globális átlaghőmérséklet 0.5 és 1 celsius fok között fog növekedni. Ez már tény. A globális felmelegedés hatásai ezen a szinten már 100%-ban bekövetkeznek.

Bár 1 Celsius fok változása alig érzékelhető a napon, ez nem azt jelenti, hogy jövőre 30 helyett 31 fok lesz, hiszen itt átlagokról beszélünk. Ugyanis itt nem az ember bőréről beszélünk, hanem az egész bolygóról. Egy fokos átlaghőmérséklet változás az egész bolygó felszínén óriási éghajlati szélsőségeket jelent.

amazonas-medence-folyo

6 ezer évvel ezelőtt, amikor a bolygó 1 fokkal melegebb volt, mint most, a Amerika jelenlegi mezőgazdasági központja sivatag volt. Igen, volt már ilyen korszak, azonban hamar elmúlt. A globális felmelegedés viszont itt van a nyakunkon és nem múlik el.

Ez a felmelegedés egyébként az 1930-as években egy rövid időre újra megtörtént, amikor a szárazság hatására a talaj felső rétege elporlott. Ennek hatására több százezer menekült indult el Nyugatra. Az egy fokos globális méretű felmelegedés hatásainak felméréséhez nem kell komoly fantázia.

homokvihar-usa-globalis-felmelegedes
Nem is olyan régen történt, ami mindennapossá válhat.

“Az Egyesült Államokban ezek a szárazságok sokkal rosszabbak lehetnek, mint az 1930-as években. Újra elsivatagosodhat a talaj, különösen Nebraskában, Montanában, Wyomingban és Arizonában, de a homokviharok Észak-Texasban és Oklahomában is megjelennek. A por és homokviharok mindennaposak lesznek és az egykori prérik, farmok, utak és egész városok szenvednek majd ezektől a viharoktól.”

Mi történik az ivóvízzel?

Ami rossz Amerikában, az Egyenlítőhöz közeli országokban még ennél is rosszabb lesz. Az átlaghőmérséklet 1 százalékos növekedése 2100-ra a világ 1/3-ad részén elpárologtatja az ivóvizet. Még egyszer: Ez már akkor is megtörténik, ha még ma éjjel leállítjuk az összes autót, gyárat és légkondícionáló berendezést 0-ra csökkentve az összes szennyezést, amit a levegőbe engedünk.

Ez már megtörtént 2005-ben kicsiben. Annyira kiszáradtak a folyók, hogy a medrükben és több kilométeres környékükön homokdűnék jelentek meg és a homokviharok mindennaposak lettek. A kétségbeesett helyiek hirtelen a folyóvíz helyett egy sütőben találták magukat, a hadseregnek helikopterrel kellett a drága ivóvizet feljuttatnia a folyó mentén. Ez a folyó konkrétan az Amazonas volt, ami nem mondható kicsinek.

Az Amazonas kiszáradt

Míg a trópusi területek tűrőképességük határán táncolnak, addig a sarkvidékek már elérték azt a pontot, ahonnan nincs visszaút. A sarkok környékén sokkal gyorsabban emelkedik az átlaghőmérséklet, mint a globális átlag. Ez azt okozza, hogy a sarkvidékek már 400 köbkilométernyi jeget veszítettek az elmúlt 40 évben.

A Permafrost – az a föld, ami évezredek óta fagyott – átalakult sáros, tavas területté, destabilizálva az épületeket, utakat és csővezetékeket. A permafrost olvadása közben felszínre kerülnek régen eltemetett állatok és emberek, velük együtt pedig olyan vírusok és betegségek, amelyekről már elfeledkeztünk. Azok a korábbi számítások, melyek szerint a jegesmedvék és az Inuitok kiszorulnak a bolygó tetejéről, túl optimistának tűntek. A korai olvadás azt jelenti, hogy több meleg jut a levegőbe, ami még több olvadást okoz, egy felfelé ívelő spirálban növelve a hőmérsékletet. A több sötét terület az amúgyis is sötét erdőkkel tarkított tundrán azt jelenti, hogy még több hőt kap a növényzet.

A globális felmelegedés bizonyítéka: Olvadó jégtáblák

A tengereken ez a jelenség még gyorsabb. Ameddig a hófödte területek a napfény 80%-át visszaverik, addig a sötét óceánok a sugárzás alig 5%-át képesek visszaverni. A globális felmelegedés okozta olvadás hatására megnövekszik a vizek felülete. Minél nagyobb az óceán felülete, annál több hőt nyel el, ami megakadályozza, hogy a következő télen a víz újra jéggé fagyjon. A felmelegedés gyorsaságáról tanúskodik a 720 ezer négyzetkilométernyi – korábban állandó – jég eltűnése évente.

Globális felmelegedés a hegyekben

A hegyekben is elkezdődött a folyamat. Az Alpokban 3000 méter felett az állandó jég uralkodik. Mégis, 2003-ban ez a szint 4600 méterre emelkedett. Majdnem olyan magasra, mint a Mont Blanc. Az olvadás hatására az eddig egymáshoz fagyott sziklák elmozdultak, ami közvetlenül 50 hegymászó halálát okozta. Ahogy a hőmérséklet emelkedik, nem csak a hegymászók lesznek veszélyben, hanem egész városok és falvak. Az olyan városok, mint a Svájci Pontresina már elkezdték építeni a sáncokat a földcsúszások ellen.

Zavargások és pusztítás

A skála másik oldalán találhatóak az alacsonyan fekvő országok, mint a Maldív-szigetek, ahol a tengerszint emelkedés mellett – de ide sorolhatjuk az USA keleti részét, a Mexikói-öblöt, a Karib- és Csendes-óceáni szigeteket a Bengáli-öböllel együtt – a melegvíz okozta egyre erősebb hurrikánokra kell felkészülni. A Katrina hurrikán 2005-ben New Orleansban csapott le. A hurrikán földrengések és áradások társaságában érkezett. Ez egy horrorisztikus jövőt vetít előre.

Hurrikán pusztítása

A legérdekesebb az emberek viselkedése, amikor elszakadnak a civilizációtól. A legtöbb áldozat szegény és fekete volt. Magukra maradtak, amikor a rendőrök is csatlakoztak a fosztogatókhoz vagy egyszerűen kivonultak a területről. Mindössze 4 nap alatt a túlélők a városi sportcsarnokban ragadtak. Az eldugult, kifolyt, mocskos WC-k és rothadó hullák mellett éltek, mivel fegyveres fiatal férfiak lefoglalták az egyetlen víz és élelmiszerraktárat. Talán a legemlékezetesebb pillanat az volt, amikor egy katonai helikopter jelent meg, amely néhány percre leszállt, majd a legénysége sietve kidobálta az élelmiszercsomagokat és palackokat. Ezután olyan gyorsan elhúztak, mintha egy háborús övezet közepéről menekülnének. Inkább hasonlított a terület egy harmadik világbeli háborús övezetre, mint egy amerikai városközpontra. Fiatal férfiak harcoltak egymással a vízért, a terhes nőknek és idős, beteg embereknek semmi nem jutott. Ilyen az, amikor az emberek kétségbeesnek.

Ha most elgondolkodtál, hogy milyen lesz amikor a Föld átlépi azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút, akkor most lazíts egy kicsit és élvezd ki ezt a szép álomképet. Mert biztos vagyok benne, hogy a valóság rosszabb lesz. Ugyanis ma éjjel biztosan nem hagyjuk abba a bolygó szennyezését. Sem holnap. Sem 10 év múlva.

Az esélye, hogy elkerüljük az 1 fokos átlaghőmérséklet növekedést:
NULLA

Az átlaghőmérséklet 1 és 2 fok közötti növekedése

40 éven belül a 2003-as különösen forró európai nyár lesz a standard. Minden hőhullám Szaharai intenzitású lesz, még egy átlagos évben is rengetegen halnak meg a hőhullámok miatt.

Az első tünetek nem feltűnőek. Kis hányinger, szédülés és ingerlékenység. Ez nem nagy szám. Körülbelül egy óra pihenés egy hűvös helyen és sok folyadék elmulasztja. Azonban 2003-ban nem volt hűvös hely Párizsban, főleg nem az idősek számára.

Amikor az emberi test eléri a 41 Celsius fok hőmérsékletet, a hőszabályozó rendszer összeomlik. Az izzadás megszűnik, a légzés felszinessé válik és felgyorsul. A pulzus gyors lesz és az áldozat kómába esik. Hacsak nem teszünk drasztikus lépéseket a testhőmérséklet csökkentésére, az agy oxigénhiányos állapotba kerül és a belső szervek összeomlanak. A halál néhány perc alatt beáll, ha a sürgősségi ellátás nem érkezik meg.

2003-ban 10000 ember halt meg azért, mert az sürgős segítség nem tudott perceken belül a helyszínen lenni – képzeld el ezt Magyarországon. A ravatalozók holttestek százaival teltek meg minden éjszaka. A hőhullám egész Európa szerte 22-35 ezer ember halálát okozta. A mezőgazdaság összeomlott. A farmerek 12 milliárd dollár veszteséget szenvedtek el, amikor a termény kipusztult. Portugáliában az erdőtüzek önmagában 12 milliárd dollárba kerültek. A Pó, a Rajna és a Loire folyókon rekord alacsony vízszintet mértek. Az uszályok zátonyra futottak és nem volt elég víz az öntözéshez és a vízerőművek energiatermeléséhez. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a vízenergia csak akkor van, ha van víz a folyómederben. Az Alpok hótakaróinak 10%-a eltűnt. A Hadley center szerint a nyarak fele még ennél is melegebb lesz 2040-ig (ezt már tapasztaljuk – a szerk.), az extrém forró nyarak százezrek életébe fognak kerülni. A gabona a mezőkön fog szétégni, az erdők kipusztulnak és leégnek.

Erdőtüzek

Észak-Európa bükkfa erdőinek és a mediterrán örökzöld tölgyeknek a folyamatos növekedése és terjeszkedése a szárazföldön 2003-ban lelassult, majd leállt. Ahelyett, hogy a növények elnyelnék a széndioxidot, a növények annyira túlterheltek lettek, hogy elkezdték kibocsátani magukból. Ez körülbelül félmilliárd tonna széndioxidot jelent az európai növényekből. Ez a fosszilis tüzelőanyagok globális kibocsátásának 1/12-ed része. Ez egy nagyon erős visszajelzés, hiszen ahogy a hőmérséklet növekszik, az erdők sem bírnak el a széndioxiddal és a kibocsátásuk növekedni fog. Ha ez a kibocsátás hosszú ideig fennmarad, akkor a globális felmelegedés spirálja felett elveszítjük az irányítást.

Erdőtűz Coloradóban

A “2 Celsius fokos” világban senki nem fog a görög és horvát tengerpartokon nyaralni. A jelenlegi Északról a mediterrán térség felé tartó vándorlás valószínűleg megfordul, ahogy a Szaharai hőhullámok mindennapossá válnak a mediterrán térségben. Az emberek kétszer is meggondolják, hogy kimenjenek-e a partra. Ha a globális átlaghőmérséklet 1-2 fokkal lesz magasabb a jelenleginél, a vízszint 5-6 métert fog emelkedni. Ez a víz mind a sarkok olvadásának követkeménye lesz. Szakemberek szerint a “holtpont” ahonnan már nincs visszaút – akkor következik be, amikor Grönlandon az átlaghőmérséklet 2.7 Celsius fokkal lesz magasabb. Sajnos a helyzet az, hogy Grönland 2.2x gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része. Egy kis számolás után nem nehéz kitalálni, hogy a vészharangok kongatása az egész Földön már ma is kevés lenne. Ugyanis Grönland át fogja lépni a holtpontot, amikor a globális átlaghőmérséklet 1.2 Celsius fokkal magasabb lesz. A tengerszint-emelkedés sokkal nagyobb lesz, mint az a fél méter, amit a múlt évszázad végén az IPCC jósolt. A tudósok rámutattak, hogy a tengerszint 20 évente 1 métert fog növekedni a következő 400 évben. Egy gleccserkutató szerint a Grönlandi jég rohamosabb tempóban olvad, mint azt gondolták. Az egyik legnagyobb gleccser 1997 óta minden évben 15 méterrel vékonyabb lesz és az olvadási sebessége megduplázódott. Miami el fog tűnni, ahogy Manhattan jelentős része is. Central Londont elárasztja a víz. Bangkok, Bombay és Shanghai területe nagyrészét szintén elveszíti. Összegezve a teljes emberiség felének el kell költöznie jelenlegi élőhelyéről magasabban fekvő területekre.

De nem csak a parti országok és közösségek fognak szenvedni. Ahogy a hegyek hótakarója elolvad, az emberek elveszítik a vízutánpótlást. Az egész indiai szubkontinens ( több, mint 2 milliárd ember) a túlélésért fog küzdeni. Ahogy a gleccserek elolvadnak, a nagy folyókat semmi nem fogja többé táplálni. Százmilliók maradnak víz nélkül. A vízhiány és éhínség destabilizálja az egész rágiót. Ennek a katasztrófának az epicentruma pedig nem India, Nepál vagy Bangladesh lesz, hanem az atomfegyverrel is rendelkező Pakisztán.

Indiai tömeg egy piactéren

Az ökoszisztémák felbomlanak, ahogy a fajok vándorolni kezdenek vagy kipusztulnak. Mire a globális átlaghőmérséklet növekedése eléri a 2 Celsius fokot, a világon minden harmadik élő faj kihal.

Annak a lehetősége, hogy elkerüljük a 2 Celsius fokos átlaghőmérséklet növekedést:
93% de csak abban az esetben, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását és a környezet szennyezését 60%-kal vissza tudjuk szorítani a következő 10 évben.

A globális átlaghőmérséklet 2 és 3 Celsius fokos növekedése esetén

Ebben az esetben, ha a kormányok szakemberei megfelelően tervezik/szervezik a mezőgazdaságot és a társadalmat, a farmerek pedig átállnak génmódosított, ellenállóbb termények termesztésére, akkor a szubtrópusi Afrikán kívüli területeken senkinek nem kell éheznie. Ha ez nem így történik, akkor 2 Celsius fok felett a tömeges éhínség olyan természetes lesz, mint a hold ciklikussága. Először milliók, majd milliárdok néznek szembe a folyamatosan erősödő harccal a túlélésért.

Szénkörforgás

Ahhoz, hogy ezt már megtörtént eseményekkel tudjuk bemutatni vissza kell mennünk a Pliocén korszakba, 3 millió évvel ezelőttre. Ekkor nem voltak jégsapkák – a sarkokon erdők nőttek – és a tengerszint 25 méterrel magasabb volt, mint jelenleg. Ebben a melegben az Amazonas folyó halála olyan természetes volt, mint Grönland kiolvadása. A 2000. évben jelent meg egy kutatás, amely sokkolta a nagyközönséget. A tudósok attól tartottak, hogy a globális felmelegedést lineáris modellekkel leírók nem számoltak azzal, hogy a talaj és az óceánok felszínének hőmérsékletnövekedése nem lineáris, hanem sokkal gyorsabb. Azaz túl optimista forgatókönyvvel dolgoztak.

Mi az a szénkörforgás?
Forrás: http://www.diverziti.hu/4046/az-erdok-es-a-szenkorforgas/

A melegebb tengerek kevesebb széndioxidot vonnak el, többet hagyva a légkörben, ami még jobban gyorsítja a felmelegedést. A földfelszínen ez még rosszabb. A földben rengeteg szén található. Ezek a félig elrothadt növények maradványai. Ahogy a Föld melegszik, a baktériumok gyorsabban engedik a légkörbe a széndioxidot.

Közel a világvége. A 3 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés – ami már a 2050-es években lehetséges – megfordítaná a szénkörforgást. Ez azt jelenti, hogy a növények és a föld elkezdené kiengedni az eddig tárolt széndioxidot. A globális felmelegedés okozta pusztítás akkora lenne, hogy a mai kényelmes élet elérhetetlenné válna. Rengeteg szén kerülne az atmoszférába, ami 2100-ra az öngerjesztő folyamatok miatt újabb 1.5 Celsius fokkal emelné az átlaghőmérsékletet. Más szavakkal a szénkörforgás már a 2050-es évekre képes lehet a globális felmelegedést visszafordíthatatlanná és elviselhetetlenné tenni – sokkal korábban, mint ezt bárki eddig feltételezte.

A megerősítés magából a talajból jön. A klímamodelleket gyakran vetik össze a historikus adatokkal. Ebben az esetben a tudósok 25 talajmintáit vették 6000 különböző helyről az Egyesült Királyságban. Ahogy a hőmérséklet növekedett, a tudósok észrevették, hogy óriási mennyiségű szén szabadult fel természetesen a talajból. Ironikus, hogy az a 13 millió tonna széndioxid, amit maga a talaj kibocsátott már önmagában elég volt ahhoz, hogy betarthatatlanná tegye a Kyotói egyezményt. Minden talajtípusra hatással van a jelenség, de sehol sem annyira, mint az Amazonas környéki talajra. A katasztrófa gyenge kifejezés arra, ami az esőerdőkkel történik.  Az esőerdő a Föld tüdeje. A szárazság és a hő meggyengíti, a tűz megszünteti. Emberi léptékkel az esőerdők kipusztítása – hogy fát, papírt állítsanak elő és a helyükre pálmaolaj ültetvényeket telepítsenek vagy parlagon hagyják – olyan, mintha a Földön elzárnánk az oxigént egy asztmás roham közben. Ha volt már asztmás rohamod, akkor tudod miről beszélek…

A globális felmelegedés tagadói

Az Egyesült Államokban és Ausztráliában az emberek meg vannak átkozva a felmelegedés-tagadó kormányokkal. Minél tovább halogatjuk a cselekvést, annál nagyobb lesz a pusztítás. Az új szuperhurrikánok “segítségével”, amelyeket a felmelegedés okoz, Houston 2045-re elpusztul és Ausztrália egy kietlen pusztaság lesz. A mezőgazdaság és az állattenyésztés visszafordíthatatlan hanyatlása kezdődik. A sós víz eljut a kontinensek belső részére, megmérgezve a talajvizet. A magasabb hőmérséklet gyorsabb párolgást, a növények és a talaj gyorsabb kiszáradását okozzák. A víztározók pedig nagyrészt kiszáradnak. A fővárosokban a meleg minden évben körülbelül 8-15 ezer embert öl meg, főleg időseket.

Túl könnyű elképzelni, hogy mi fog történni Közép-Amerika és Afrika területén.

Milyen hatásai lesznek a globális felmelegedés okozta katasztrófáknak?

Tízmillióknak esélyük sem lesz a túlélésre. 2001-ben egy kis mérsékelt aszály elég volt, hogy több százezer ember szoruljon élelmiszersegélyre. Ez viszont megoldhatatlan lesz akkor, amikor az egész világ átlépi a holtpontot és mindenhol éhínség lesz (A gabonatermelés 30 Celsius felett fokonként 10%-kal csökken, a 40 Celsius esetén pedig eléri a nullát, a semmit. )
Senkit sem fognak érdekelni más országok, amikor mindenkinek meglesz a saját problémája. Ahogy a hegyek elveszítik a hótakarót, úgy a nyugati városok és farmok el fogják veszíteni az ivó- és öntözővizet. A kiszáradt erdők és pusztaságok csak az első lépcsőt jelentik.

Az Indiai kontinens belefullad a porba. Az emberi történelem azt mutatja, hogyha az embereknek az éhínség és a vándorlás között kell választaniuk, akkor a vándorlást választják. Az évszázad későbbi részében több tízmillió Pakisztáninak kell meghoznia ezt a döntést. Pakisztán az elbukott országok növekvő listáján találja majd magát, ahol a központi kormányzat összeomlik és a helyét felfegyverzett bandák töltik be, lefoglalva a maradék élelmet.

A Föld pusztulása mellett a tengerek is emelkedni fognak. Ekkor a sarki jég 80%-a elolvad és a maradék is hamarosan el fog. New York eltűnik a víz alatt. Az 1953-as kelet angliai katasztrófa csak egy mindennapos esemény lesz a sok közül és Hollandia teljesen eltűnik a térképről. Az éhező tömegek a világon mindenhol vándorolni kezdenek – Közép Amerikából Mexikóba és az USA-ba, Afrikából Európába, ahol a szélsőjobboldali, fasiszta pártok nyerik meg a szavazatokat, hogy tartsák kívül ezeket a milliókat a viszonylag biztonságos, de szintén éhező kontinensről.

Hollandia térképe a tengerszint emelkedés mértékével
Hollandia jelentős része a tengerszint alá kerül.

Az esélye, hogy elkerüljük a 3 Celsius fokos átlaghőmérséklet növekedést: Minimális, ha az emelkedés eléri a 2 Celsius fokot és ez kiváltja a szénkörforgás megfordulását.

3 és 4 Celsius fok közötti globális átlaghőmérséklet növekedés

A menekültek folyamatosan áramlanak a partvidékekről a biztonságosabb belső részek felé. Ez milliókat jelent, amikor a viharok lecsapnak. A partmenti városok megerősített erődökké válnak. A világgazdaság teljesen összeomlik, a közvetlen veszteségek, a szociális juttatások, a biztosítási kifizetések és a károsultak támogatására szánt pénzeszközök megszűnnek. A tengerek szintje 50 métert emelkedik, mindkét pólus jégtakarója teljesen elolvad. Ez valószínűleg századokig, akár egy évezredig is eltarthat, de 20 évente 1 métert emelkedhet a tengerszint. Ez messze meghaladja az alkalmazkodási képességünket. Nagy-Britannia nem egy óriási sziget lesz, hanem sok-sok kicsi szigetvilág.

A fogyasztói társadalom jövője és a globális felmelegedés

Hamarosan Kína jóléte is utoléri az Amerikait, körülbelül 2030-ra. Ez azt jelenti, hogy a kínai emberek a globális élelmiszertermelés 2/3-ad részét fogják elfogyasztani (szemétbe dobni) és 100 millió hordónyi olajat égetnek el mindennap. Ez minden egyéb történés mellett önmagában is végzetes a Földre. De lesz ez még rosszabb is: A 21. század harmadik negyedében, ha az átlaghőmérséklet 3 Celsius fölé emelkedik, akkor a kínai mezőgazdaság összeomlik. Azzal a feladattal állunk majd szemben, hogy 1,5 milliárddal több embert kell etetni a jelenlegi készletek 2/3-ad részéből.

Persze ez lesz a legkisebb probléma. Ekkorra az éhínség már mindennapos lesz az egész bolygón – a kormányok és a társadalom széleskörű együttműködése ellenére is – de nem ez lesz az egyetlen fenyegetés.

A nyarak sokkal hosszabbak lesznek. Az erdőket a meleg levegő által okozott folyamatos tüzek pusztítják, míg a városok forró katlanokká válnak. A hőmérséklet elérheti Angliában is elérhető 45 Celsius fokot – ez az a hőmérséklet, amit ma Marakesh utcáin tapasztalhatunk. A szárazság Anglia délkeleti részét is felteszi a vízhiánnyal fenyegetett területek listájára. A gazdák pedig a városokkal fognak versengeni a csökkenő folyók és tározók vizéért.
Gondolj bele, hogy most Angliáról beszélünk. Mi történhet ekkorra Afrikában és Európa déli részén?

A légkondicionáló berendezések jelentik az egyetlen menedéket a felforrás ellen. Ilyen hőmérsékleten már a ventilátorok csak a forró levegőt fújják. Ez még több stresszt helyez az energiaellátó rendszerekre, ez még több üvegházhatású gázt enged a levegőbe. A szén és fatüzelésű erőművek még jobban növelik a teljesítményüket, ha a vízerőművek kiesnek. A szél- és napenergia nélkül esélyünk sem lesz. Az elhagyatott Mediterrán térségből még több menekült próbál eljutni északra a túlzsúfolt menekülttáborokba a Balti államok, Skandinávia és a Brit szigetek területére.

Menekülttábor
Menekülttábor

Az Egyesült Királyságnak is meglesz a saját problémája. Mivel a területeket rendszeresen árvizek pusztítják majd, az emberek egyszerűen kivonulnak ezekről a területekről. Ez milliók életének munkáját és befektetését teszi tönkre. A Lancashire / Humble folyosó várhatóan a legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik majd, ahogy a Temze völgye, kelet Devon és a környező városok állandóan árvízveszélynek lesznek kitéve. Az egész Angliai partvidék Wighttól Middlesbroughig extrém kockázatú területté lesz nyilvánítva.

S még csak majd jön az egyik legveszélyesebb természeti csapás. A permafrost – az örök jég birodalmának kiolvadása. A tudósok szerint körülbelül 500 millió tonna szén vár a jég alatt arra, hogy a levegőbe kerüljön. Senki sem tudja pontosan, hogy ez önmagában mennyit tesz hozzá a felmelegedéshez. Egy fokot? Kettőt? Hármat?

Ha a globális felmelegedés hatására az Amazonas-medence összeomlik, akkor a 3 és 4 Celsius fok közötti globális átlaghőmérséklet növekedés esetén a szénkörforgás visszafordíthatatlanná válik. Ha elérjük a 3 százalékot, az már önmagában elvezet a 4 százalékhoz, azután az 5 százalékhoz és így tovább.

Az esély, hogy elkerüljük a 4 Celsius fokos átlaghőmérsékletnövekedést:
Rossz, ha elérjük a 3 százalékot és ez beindítja a permafrost olvadását.

4 és 5 Celsius fok közötti átlaghőmérsékletnövekedés esetén

Ekkor már egy egész más bolygót fogunk látni. A jégsapkák teljesen eltűnnek, az esőerdők szénné égnek és helyükön sivatagok tátonganak. A száraz és élettelen Alpok a Magas Atlasz hegységhez hasonlítanak. Az emelkedő tengerek mélyen a kontinensek belső részén hömpölyögnek. Nagy kísértés lehet, hogy a megmaradt lakosságot a száraz területekről a Szibériában és Kanadában újonnan kiolvadt területekre telepítik, Még ha így is lenne, a nyarak túl forróak lennének a partmenti növénytermesztéshez és nincs rá garancia, hogy az akkori kormányok majd beengedik a területükre a déli menekülteket.

James Lovelock szerint Szibériát és Kanadát lerohanja az USA és Kína, ezzel újabb szöget verve az emberiség koporsójába. Bármilyen fegyveres konfliktus – főleg nukleáris fegyverek bevetésével – újabb földterületeket tesz élhetetlenné az emberiség számára.

A hőmérséklet ugyanannyi lesz, mint 55 millió évvel ezelőtt. Ahogy a korai Eocén korszakban bekövetkezett hirtelen globális felmelegedést követően aligátorok és más szubtrópusi élőlények élnek majd az északi sarkon. Mi okozta az éghajlatváltozást? A gyanú szerint egy jégszerű kombinációja a metánnak és a víznek, amely a jég alatt a tengerek mélyén formálódott és robbanássszerűen távozik, amikor lék keletkezik a jégen. Valószínűleg óriási méretekben szabadult fel metán – ami 20x erősebb, mint a széndioxid – a föld mélyéről és ez az egekbe nyomta az átlaghőmérsékletet.

Egy átlagos hétfői nap a világban néhány évtized múlva. A kép illusztráció.

A nyári hőhullámok minden növényzetet kipusztítottak a Spanyol földrészről olyan sivatagot hagyva, amit a téli viharos esők könnyed erodáltak. A pálmafák Angliában és Belgiumban nőttek és az északi sarkvidék olyan meleg volt, hogy a mediterrán algák virágkorukat élték. Röviden ez egy olyan világ volt, ami felé jelenleg ebben az évszázadban tartunk.

Bér a légkörben található szén mennyisége a Paleocén-Eocén korszakban a jelenlegi többszöröse volt, a növekedés mértéke a 21. században – hála a fogyasztói társadalomnak és a mértéktelen üzemanyagégetésnek – 30x gyorsabb lehet. Talán ez lehet a földtörténet leggyorsabb globális felmelegedése. Gyorsabb, mint azoknak a dolgoknak a kialakulása, amelyek ezt az óriási katasztrófát okozták.

Hogyan hat a globális felmelegedés a társadalmakra?

A globalizmus az “5 fokos felmelegedésű” világban átalakul lokálpatriotizmussá. Az embereknek nem lesz mit vásárolniuk, mert a termelőknek nem lesz mit eladniuk. A nemzetközi segítség ismeretlen fogalommá válik. Azok, akik eddig túlélték az évtizedes éhezéseket, most a valahogyan életben maradt, de vegetáló területek felé veszik az irányt és erővel próbálnak harcolni a túlélésért.

Ahol nem lesz hová menekülni, ott polgárháborúk és faji, vallási alapú konfliktusok végeláthatatlan sorozata következik. Az elszigetelt túlélés annyira lehet hatásos, mint a szobaszervizt hívni. Hányan vagyunk képesek naponta ölni (és feldolgozni az akár emberi húst) azért, hogy életben tartsuk a családunkat?

Még ha nagyszámú emberi közösség valahogyan képes lenne megmaradni valahol a természetben, a vadpopuláció összeomlana ekkora terhelés alatt. A vadászó-gyűjtögető életmódhoz 10x vagy 100x akkora területre van szükség, mint a fejlett, mezőgazdasággal foglalkozó közösségek fenntartásához. A biodiverzitásra és a maradék élővilágra katasztrofális következmények várnak, ha az éhező embertömegek mindent megölnek, ami ehető. Beleértve természetesen egymást is. A történelem számtalanszor igazolja, hogyha ínséges időkben önálló túlélőt vagy maroknyi családi közösséget és raktárkészletet találnak, akkor a készletek tulajdonosát és családját is megkínozzák és megölik. Nem kell ehhez a múltban kutatni, elég a mai Szomáliába, Szudánba vagy Burundiba látogatni, ahol az étel és víz hiánya miatt az állam teljesen összeomlott és az országokban teljes az anarchia.

Az esély arra, hogy elkerüljük az 5 Celsius fokos átlaghőmérséklet növekedést:
Kizárt, ha elérjük a 4 Celsiust és a jelenleg csapdába esett metán kiszabadul a tengerek mélyéről.

5 és 6 Celsius fok között átlaghőmérséklet növekedés esetén

Nos, erről a szintről már keveset mondanak a klímamodellek. A kutatók csak “a pokol hatodik tornácának hívják”. Ahhoz, hogy valami fogalmunk legyen erről a korszakról egészen vissza kell mennünk 144 és 65 millió év közötti időszakra a Kréta-korba, ahol a dinoszauruszok éltek. De van egy időszak, ami még ennél is jobban illeszkedik a klímamodellekre: A Perm 251 millió évvel ezelőtt, amikor a globális hőmérséklet 6 Celsius fokkal emelkedett és az állatok és növények 95%-a kipusztult.

Sivatag Ausztráliában

Ismerd meg a Perm korszakot!

Ez az időszak volt a legrosszabb a Föld életében. A Föld még soha nem állt olyan közel ahhoz, hogy egy kietlen, halott kődarabbá váljon a világűr közepén. A szárazföldön egyedül a gombák maradtak életben, amelyek a haldokló fákon élősködtek. A tengerekben csak vesztesek voltak. A melegvíz gyilkos. A kevesebb oxigén miatt az egész atmoszféra mérgező volt. Az oxigént lélegző lények mind megfulladtak. A melegvíz kitágult és a tengerszint 20 méterrel emelkedett. A keletkező szuperhurrikánok a partokba ütközve olyan hirtelen árvizeket váltottak ki, amelyeket egyetlen élőlény sem élhetett túl.
Vannak olyan részei a Perm-végi kihalásnak, amelyek valószínűleg nem ismétlődnek meg. A legfontosabb, hogy Szibériában óriási vulkánkitörések zajlottak, amelyek többszáz méter magasra lövellték ki a forró magmát, amely nagyobb területeket öntött el, mint Nyugat-Európa és több milliárd tonna széndioxid került az atmoszférába. Ez azonban sovány vigasz, mert az óceánok alatt ott egy másik szörnyeteg – ugyanaz, ami 200 millió évvel később pusztító véget vetett a paleocénnek és még ma is vár ránk: A metán-hidrát.

Mi történik, amikor a metán-hidrát felszabadul a víz alól?

Először is egy kis gázzal teli buborék emelkedik felfelé. Ahogy felemelkedik, buborékok jelennek meg a gáz feltörésének helyén. Ez a való világban több száz méteres kilövelléseket okoz, amikor a felszabaduló gáz a légkörbe robban. Ezek a hullámok minden irányban terjednek és a közelükben még több ilyen kitörést generálnak.
Pont úgy, ahogy egy üveg üdítő kifut, ha a tetejét túl gyorsan vesszük le.

Ezek a kitörések nem pusztán újabb részei az egyre gyorsabb felmelegedésnek. Ellentétben a széndioxiddal, a metán gyúlékony. Még ha a légkörben alig 5% a koncentrációja, akkor is képes villámlásokat vagy tüzeket okozni. Ez pont olyan, mint az úgynevezett “vákuum bombák”, amelyek üzemanyagot szórnak a levegőbe. A CIA szerint a gyújtópont közelében lévő célpontok eltűnnek a Föld színéről, de a robbanás szélein is súlyos belső sérüléseket okoz. Dobhártyák beszakadása, súlyos agyrázkódás, megrepedt tüdő és belső szervek. Előfordulhat megvakulás is a tünetek között. A taktikai fegyverekkel ellentétben a metán nem előre tervezett helyen és időpontban robban. A tudósok szerint képes eltörölni az egész életet a Föld színéről. 251 millió évvel ezelőtt egyetlen óriási szárazföldi állat maradt életben. A disznószerű Lystrosaurus. Ez 108 megatonnányi TNT. Százezerszerese a világ teljes nukleáris arzenáljának. Nem nehéz elképzelni, hogyha a metán a levegőbe jut és olyan helyen gyullad be, ahol sok ember él – azaz bárhol – az milliárdok halálát okozza mindössze néhány nap alatt.

Képzelj el egy üzemanyag tűzgolyót, ami végigmegy egy városon – London vagy akár Tokió városán. A robbanás hulláma egy atombomba erejével és sebességével terjedne. Az épületek összedőlnének, az emberek halálra égnének azon a helyen, ahol éppen állnak. (Tegyük hozzá, hogy ekkorra már nagyon kevés, végletekig leépült éhező és szomjazó ember élne a bolygón.) A távolabb állók megvakulnának a robbanás fényétől. Megégett és sérült túlélők háborúznának a maradék ételért messzire vándorolva az üres városokból. Ma ez egy számítógépes játéknak hangzik vagy éppen Mad Max filmjelenetnek, de valósággá válhat alig pár évtizeden belül, ha nem veszünk vissza a környezetszennyezés mértékéből.

Metán oltása
https://www.heatingandprocess.com/methane-gas-detection/

Mindezek után hidrogén-szulfid keletkezne az üres és pangó óceánokban. A hidrogén-szulfid csendes gyilkos. Képzeld el a Bhopali tragédiát először a parti területeken, majd a kontinens belső részein is az egész világon. Ugyanebben a pillanatban az ózonréteg is támadás alá kerül. A legkisebb napsütés is halálos égési sérüléseket és sejtmutációkat okoz. Ezek pedig rengeteg rákos megbetegedést okoznak azok számára, akik az eddigi szörnyűségeket valahogyan átvészelték. Dante pokla ehhez képest egy gyönyörű, zöld erdő. Pont olyan, amit ekkor már évtizedek óta senki nem látott.

A maradék erdők mind elégnek és emberek, vad és háziállatok hullái borítják be az összes földrészt. A 6 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés kemény büntetés lenne azért, amit a fosszilis energiák égetésével a világ ellen elkövetünk.

( A bejegyzés az itt található leírás segítségével készült.)

Honnan tudhatok meg még többet a globális felmelegedés hatásairól?

Persze tudom, hogy a te életedben ezek puszta hírek a világból. Hazamész, vár a folyóvíz, a zuhany és a finom ételek illata. Ha pedig valami nincs, akkor irány a város autóval. Amúgyis, kit érdekel? Neked úgysem lesz gyereked, igaz?

Ijesztgetés, hiszen egy kis nyári forróság még nem a világvége.

Azonban miközben te a kényelmes, légkondival hűtött otthonodban nézed a TV-t és strandra jársz, a világ pusztul. Nem hiszed? Szánj rá néhány órát az életedből és nézz meg az alábbiak közül 1-1 filmet…mondjuk hetente.

Mit tehetek a globális felmelegedés hatásai ellen?

Ahogy a bejegyzés elején írtam, a folyamat jelenleg 1 és 2 Celsius között megállítható lenne, ha mindenki a saját hatókörében odafigyelne a jövőre. Először mindenkinek el kell felejtenie azt, hogy “én kicsi vagyok, hogy tegyek bármit” másodszor pedig azt az önző és kényelmes hozzáállást is, hogy “a szomszédom sem tesz semmit, akkor én hiába erőlködöm”.

Itt van rögtön 50 dolog, amit megtehetsz a globális felmelegedés ellen és ITT egy hosszabb bejegyzés a témában.

Kapcsolódó irodalom:

Pexels
Tenplay, CNN, EyeontheArctic,
Hakai magazine,

Sciencing, UNEP, Stackexchange,
Business InsiderBorgen magazine, 

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg az ismerőseiddel! Szólj hozzá!
  •  
  •  
  •   
  •  

A szerzőről

A cikk szerzője online marketing és IT ismereteinek kombinálásával, egyedi látásmódjával segít vállalkozóknak és szervezeteknek bevételeik növelésében. Nem ismer lehetetlent, szereti a változatos kihívásokat és állandóan új ötletei vannak. Szabadidejében kutyázik, edzeni van vagy a barátnőjével túrázik.

Vélemény, hozzászólás?